Hirdetés

Elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze

•  Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

Krónika

2018. június 20., 12:272018. június 20., 12:27

2018. június 20., 13:462018. június 20., 13:46

A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

korábban írtuk

Balázs Imre József irodalomtörténész a Krónikának: Kányádi nem költő volt, hanem jelenség és evidencia
Balázs Imre József irodalomtörténész a Krónikának: Kányádi nem költő volt, hanem jelenség és evidencia

Nem költő volt, hanem jelenség és evidencia. Vitathatatlan klasszikus, már életében.

Kányádi Sándor székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

Az MTI beszámolójában felidézi, költői pályájának korai időszakában „a szocialista lelkesedéstől megszállottan” bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője.

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először Nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).

Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a nemzet művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal.

korábban írtuk

Kányádi Sándor költő is átvette a 2017-es Prima Primissima Díjat
Kányádi Sándor költő is átvette a 2017-es Prima Primissima Díjat

Tíz kategóriában 15. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a budapesti Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 18., szerda

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
Hirdetés
2026. március 18., szerda

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik

A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik
2026. március 18., szerda

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka

Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
2026. március 17., kedd

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat

A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt

Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt
2026. március 15., vasárnap

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről

Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről
2026. március 14., szombat

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója

Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
2026. március 13., péntek

A Budapesti Vonósok és a Kolozsvári Magyar Opera rendkívüli koncertjére várják a közönséget

Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.

A Budapesti Vonósok és a Kolozsvári Magyar Opera rendkívüli koncertjére várják a közönséget
2026. március 13., péntek

Miként lett Jókai kora „influenszere”? Maksay Ágnes az író erdélyi útjairól szóló dokumentumfilmje kulisszatitkairól

Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.

Miként lett Jókai kora „influenszere”? Maksay Ágnes az író erdélyi útjairól szóló dokumentumfilmje kulisszatitkairól
Hirdetés
Hirdetés